A fenntarthatósági célok megvalósításához köthető ingatlanpiaci és vállalatvezetési döntéseket számos tényező nehezíti, illetve ösztönözheti. A CBRE fenntarthatósági témában készített kutatásának eredményei alapján négy fő következtetést vont le, melyek meghatározóak lehetnek a döntéshozatal kapcsán, egyúttal az is kiderült, melyek a legjellemzőbb problémák az ESG-fókuszú döntéshozatal kapcsán.
Az elmúlt hetekben az Európára nehezedő téli energiaválság veszélye, az orosz-ukrán háború és következményei mellett újdonsült problémával szembesült a kontinens lakossága. A történelmi mértékű aszály a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, és az eddig az asztal alá söpört probléma most akkora lendülettel robbant be, hogy több gazdasági szektorban is komoly fennakadásokhoz vezetett, többek között az energetikaiparban és a mezőgazdaságban. Most összeszedtük, milyen környezeti katasztrófák történtek az elmúlt hetekben és azok milyen hatással voltak az élővilágra és az országok gazdaságára.
Nagy port kavart a kormány fakitermelési szabályokról hozott enyhítő rendelkezése az elmúlt hetekben, rengeteg hír, vélemény, aggály jelent meg a természetvédőktől, illetve cáfolat a környezetrombolást illetően a Minisztériumoktól, és egyes erdőgazdaságoktól. Vélhetően a nagy tiltakozás hatására történt, hogy végül az Agrárminisztérium utasításba adta, hogy az állami erdőkben az eredeti rendelet legkritikusabb pontjait - mint például a védett erdőkben lévő tarvágást - nem szabad alkalmazni. A magánkézben lévő erdőgazdaságokra viszont továbbra is a könnyített kitermelési rendelet vonatkozik. Laikusként, természetszeretőként, vagy fával tüzelő háztartás tagjaként nem egyszerű átlátni, hogy mi, miért történik most, azt pedig végképp nehéz megállapítani, hogy milyen hatásokra kell felkészülnünk. Erdőgazdaságot, egyetemet, természetvédőket, klímapolitikával foglalkozó szakértőket kérdeztünk, hogy összesítve közölhessük az álláspontokat, szakértői véleményeket.
A jelenlegi válságok sokkja a társadalom széles rétegeiben hívja fel a figyelmet azokra a fontos témákra, amelyekről a szakemberek már hosszú évtizedek óta beszélnek – az elmúlt hetekben és hónapokban eszkalálódott krízisállapot jól látható előzményekkel alakult ki. A klíma- és energiavészhelyzet együttes jelenlétére csak rendszerszintű válaszokat adhatunk és konkrét lépéseket tartalmazó cselekvési tervet készíthetünk: a jelen helyzet égető kérdéseiről Barta Zsombor, a HuGBC elnöke nyilatkozott.
Szeptember 6-án az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A „Green Awards” különböző kategóriáit 2022-ben indítottuk elsőként útnak, a Magyar Bankholding, a Solar Markt, az E.ON Hungária, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A jelentkezési időszak lezárult, és elkészült mind az 5 kategóriában a legjobb pályázatokból álló "shortlist". A díj támogatóit is megkérdeztük, hogy szerintük miért fontos a leginnovatívabb vállalatok és ötletek díjazása a Green Awards keretén belül.
Kínai repülőgépek ezüst-jodid rudakat lőnek az égbe, hogy több csapadékot juttassanak a Jangce folyóra, amely helyenként már kiszáradt, miközben az ország nagy területen aszálytól szenved, és az eddigi legsúlyosabb hőhullámmal küzd - számolt be a CNN.
Az előrejelzések alapján a Kárpát-medence lehet az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak Európában – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána a Magyar Kurírnak adott interjújában. A fizikus-klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan nem változott jelentősen a csapadék mennyisége összességében, a szezonális eloszlás viszont igen és ez problémákhoz vezethet.
Egy aszálytól sújtott dél-franciaországi kisvárosba, Seillans-ba már teherautóval hordják a vizet: a régi kőkutak és a források teljesen kiapadtak, a szigorúan korlátozott napi csapvízfogyasztást pedig csak így tudják biztosítani a Nizzától és Cannes-tól alig 50 kilométerre nyugatra fekvő településen.
A tengeri élővilágra nézve súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger térségében tapasztalható hőhullámok sorozata - figyelmeztettek klímakutatók, akik az óceánok legalább 30 százalékának védelmét sürgették.
Az elmúlt 10 napban 7 ezer új nyertest hirdettek ki a lakossági napelemes pályázaton, azaz jócskán felpörgött a kihirdetési tempó, de egy friss miniszteri válasz azt tartalmazza, hogy ősz végéig elhúzódhat, mire mind a 43 ezer pályázó megtudja, hogy nyert-e, vagy sem. Mostanra már az ország egész területéről hirdettek nyerteseket.
Kína délnyugati Szecsuán tartománya szerdán elkezdte korlátozni az otthonok, irodák és bevásárlóközpontok áramellátását a szélsőséges hőhullámok és a szárazság okozta súlyos áramszűke miatt – írja az állami média és az egyik áramszolgáltató közlésére hivatkozva a Reuters.
A legtöbb magyar vállalkozás érzékeli a klímaváltozás hatásait, a cégek 50 százalékának van környezetvédelemmel kapcsolatos célja, szemben a 41 százalékos uniós átlaggal; ugyanakkor mindössze 18 százalékuk fektetett környezetvédő projektekbe - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásából, amelyről közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Rég nem látott aszály, pusztító erdőtüzek, nagy folyók kiszáradása, vízhiány és pusztuló növényzet. Szinte a világ minden táján fellelhető jelenségek ezek 2022 nyarán. A globális klímaváltozás jött, és kimutatta a foga fehérjét. A jövő bizonytalan, az emberiségnek muszáj változtatni hétköznapi szokásain, ellenkező esetben borítékolható a katasztrófa, amely Magyarországon már jelenleg is hatalmas pusztítást eredményezett, az előttünk álló évtizedekben pedig csak rosszabb lesz.
Pár órája számoltunk be róla, hogy a Hivatalos Értesítőben megjelent módosítás szerint mégsem lehet természetvédelmi vagy Natura 2000 területen fákat kivágni, holott az eredeti rendelet ezt még engedte. Továbbá az is újdonság, hogy a megnövekedett tüzifa-keresletet az állami erdőgazdálkodóknak elsősorban ákác főfajú erdőállomány letermelésével kell teljesíteni. A módosítást követően megszólalt a WWF Hungary közösségi oldalán, és hatalmas lépésnek értékelte a módosítást.
A fenntarthatóság megkérdőjelezhetetlen súlyát és a gazdasági életbe való betörését néhány éve még érdeklődő tekintetek figyelték, az elmúlt egy év azonban rendkívül gyors alkalmazkodásra bírta rá a gazdaság szereplőit. A geopolitikai események és az energiaválság egyszerre hozott sürgető felismerést, de közben rövid távon újabb akadályokat gördített a klímasemleges működési célok elé. A taktikai játékok közepette azonban a természet újabb és újabb figyelmeztető jeleket küld, a klímaváltozás, illetve az ezzel járó szélsőséges időjárás, valamint az ebből fakadó életminőséget rontó események pedig már fizikai kockázatot jelentenek egyéni, vállalati, valamint nemzeti szinten is. Számos kérdőjellel, aggállyal, de közben lehetőséggel nézünk szembe a következő hónapokban - amelyekkel a szeptember 6-i Sustainable World 2022 konferencián is foglalkozunk.
A rezsicsökkentés részleges megszüntetése miatt, illetve a klímacélok megvalósítása érdekében is egyre nagyobb szerep jut a minél energiahatékonyabb lakóingatlanok építésének. A nulla energiaigényű vagy passzív ház kifejezések bár nem teljesen ugyanazt jelentik, de abban nagyon hasonlítanak, hogy egy rendkívül alacsony fűtési hőigényű épületet takarnak. Az OC Investment Solutions szakértőjének segítségével körbejártuk azt a háztípust, aminek meg sem kottyan, ha magasabbak az energiaárak.
A múlt heti fakitermelés szabályaira vonatkozó kormányrendelet óta, sorra jelennek meg szakértői beszámolók arról, hogy milyen káros környezeti hatásokkal járhat a jövőben az új rendelkezés. Ennek ad hangot egy több szervezet általi közös összefogás, illetve nyílt levél.
A rezsicsökkentés részleges kivezetése számos háztartásnak energiaköltségeik olyan fokú emelkedését eredményezi, hogy nekik érdemes jelentősebb átalakításokba is beruházniuk a számlákon szereplő összegek mérséklése céljából. Bár valószínűleg két teljesen megegyező energetikai profilú háztartást nem lehetne találni Magyarországon, de vannak olyan jellegzetes élethelyzetek, amelyek sokak lakhatási körülményeit meghatározzák, ezért a megoldási lehetőségek is hasonlóak. Ilyen például a tetemes gázfogyasztással rendelkező régi építésű családi házakban élők (vagy a megújulóenergia-forrás mentesen sok villamos energiát használó háztartások helyzete). Ebben a cikkben az ő számukra igyekszünk megoldási lehetőségeket felmutatni a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Wagner Ernő segítségével.
Két hete számoltunk be róla, hogy július 21-én a Technológiai és Ipari Minisztériumban megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), melynek fő célja, hogy Magyarországon is életképes és hasznos opció legyen a termelők és fogyasztók, valamint termelő-fogyasztók számára anyagilag is előnyös energiaközösségeket, valamint rugalmassági szolgáltatókat létrehozni és működtetni. A szervezet megalakulásának apropóján a Green Policy Center a MERSZ két képviselőjével, Zarándy Tamással, a Szövetség energiaközösségeket képviselő alelnökével és Ercsey Tamással, a rugalmassági szolgáltató aggregátorokat képviselő elnökével beszélgetett.